Csipkés-rózsás life-update
Személyes összefoglaló arról, hogy mi a franccal foglalatoskodtam az utolsó frissítés óta, nem-annyira-újévi-inkább-általános szentimentalizmus, képek, blog-újjáélesztés, és mesélek. Sokat.

Június óta nem volt új bejegyzés, amit illene megmagyaráznom, szóval most itt van egy vaníliaillatú nagyölelés keretében félig egy folyosón töltött lyukasóra eredményeképp /ahol jobbára nem csak mininyuszis képeket és skandináv kultúrát böngésztem - de többnyire igen/ félig pedig F rettenetesen skittles-színű szavai okán, aki egyáltalán eszembe juttatta, hogy még mindig van egy blogom, amit táplálnom kéne tartalommal legalább félévente. [F amúgy itt található meg, és egy kicseszett két lábon járó glitteres tejszínhab, és nyű❤]
Utoljára a ballagáskor köszöntem el egy megnyugtató-írni-fogok-minden-oké bejegyzés keretében, és ez h i h e t e t l e n ü l kurva régen volt. Ezután történt egy váratlan dizájnváltás október táján, úgyhogy first by first: köszöntsétek ezt a legpraktikátlanabb, de legpasztelebb és legfogkocogtatóangyönyörűbb kinézetet, ami valaha létezett, és remélhetőleg a blog haldoklásáig velünk marad. {ámen}
Ezentúl a magánéletem pezsgett és lágy rózsaszirmokat szórt a létezésem puszta tényére, keringőztem, felfedeztem a tusvonal optikai csodáját, levendulafagyit ettünk és hipszterkedtünk hajnali ötig egy Duna-parti mesebeli helyen, elértem, hogy csak olyan emberek vegyenek huzamosabb ideig körül, akik egy mézeskalácsvilágból szabadultak, és legszívesebben megölelgetném őket minden lélegző percemben.

közösen ittunk hatalmas egy jégkását Debrecenben, majd Ikeáztunk és bloggertaliztunk és ITF-es starbucks poharakon csesztük el a pénzünket BP kosztól meg emlékektől telt belvárosában; megismertem lelkem pasztell-fészkesvirágzatú-mézescsuprait, akik a legcukibb családtagok és sütisütő társak a világon; egy napsütéses napon találkoztam a minimalac lelkitársammal, akit megsimogattam, ráadásul utána láttam pasztellrózsaszín toi-toit is; Halsey-Troye Sivan-Melanie Martinez babarózsaszín szentháromságába, 24/7 mentaillatú quadratic equationökben fürdőzök a kéttan angolnak hála, valamint verseket írok és firkálok egy Párizsos noteszbe a maradék szabadidőmben, és halálosan szerelmes lettem a Gotham cigarettafüsttől bűzlő hangulatába.
Ezenkívül eldöntöttem, hogy az életemet sokkal boldogabb lenne Svédország hűvös mezőin tölteni, mint itthon, rövid(ebb) és rézvörös lett a hajam, és valamint beestem a Star Wars TFA fandomba két hónap késéssel és egy kanelbullarral, és most minden figyelmemet a gyönyörűszép űrlakó virágpalántákra fordítom, és várom, hogy kiderüljön, hogy az egész életem csak egy óriási csapda. Nagyjából ennyi.
Úgyhogy most van jövőképem, és szivárvány meg a világ minden tájáról rám hulló eperillatú inspiráció borít el tetőtől talpig, a blogon pedig remélhetőleg lesz rengeteg Star Wars /Kyluxék kicseszett keserédes dinamikájával, és FinnPoe rettenetesen gay történetével/ , Gotham /Nygmobblepoték gótikus pingvinszerelmével/, Harry Potter /Wolfstarék tökéletes marcipánpuffancs létével, Drarryék ellentmondásos se-veled-se-nélküled kapcsolatával, meg gyakorlatilag mindenki mással/, és néha némi Destiel fic is. /utóbbiból legfőképpen a Memento Mori, vagy egyéb elrugaszkodott AU-k, mert ehhhh, az SPN-nel egyre több gondom akad/

Szóval ennyi történt, és remélhetőleg nem utáltatok meg nagyon, és mindenkinek glitteres teafiltereket küldök virtuálisan.<3
Címkék: nem fanfiction
2016. február 4., csütörtök @ 19:54 / 4 tejbegríz
Please view with Google Chrome in a screen resolution of 1280 x 800.
Picture from: Tumblr All rights reserved 2011 - Infinite.